Állatok

A kutatócsoport a majmok közötti kommunikációról készült videofelvételeket elemezte, különös figyelmet fordítva a majmok testmozgására, arckifejezésére és cselekedeteire. A szakértők a szándékosság jeleit is keresték, például azt, hogy az egyik egyed várta-e a másik válaszát, és hogy a cselekvéseit egy vagy több partner felé irányította-e.

Az orángutánokat, csimpánzokat, bonobókat és gorillákat megfigyelték, amint együttműködő kötekedő viselkedést tanúsítottak, amelyet a játék elemei kísértek. Úgy tűnt, hogy a legtöbb ugratás célja a válasz kiváltása vagy a másik egyed figyelmének felkeltése volt, ami sokak számára ismerős, akik találkoztak már egy ötéves gyermek játékával.

Erica Cartmill professzor szerint az állatok gyakran lengetnek egy testrészt vagy tárgyat egy majomtársuk előtt, megérintik, megakadályozzák, hogy megmozduljon, szőrszálakat húzogatnak a bundájából stb. A majmok közötti ugratás tanulmányozása segíthet megérteni a főemlősök humorának eredetét.

Oldalak: 1 2

A kagyló például a medúzák maradványait kedveli. Annak ellenére, hogy a bennük lévő hasznos anyagok sokkal kevesebbek, mint az élő medúzában, segít az éhség kielégítésében.

Egyes fajok az élő medúzákat is megtámadják.

Ennek eredményeképpen a tudósok újabb megerősítést kaptak arról, hogy a medúzák, amelyek 98%-a víz, nem válnak zsákutcává a táplálékláncban, és más élőlények táplálékául szolgálnak.

Oldalak: 1 2

A tudósok először figyelték meg, hogy a dél-ázsiai halászmacskák fára másznak, hogy kirabolják a madárfészkeket. Ez egy rendkívül ritka és szokatlan viselkedés volt a fajuk számára.

Váratlan felfedezést tettek a Dhakai Egyetem szakértői Banglades északkeleti részén, a fák koronájába telepített videokamera-csapdák segítségével. Megállapították, hogy a kamerák 19 esetben rögzítették a Prionailurus viverrinus, azaz halászmacska fajba tartozó macskák éjszakai ragadozását.

Oldalak: 1 2

Megjegyzik, hogy a kutatás során a tudósok nagy és kis vadmacskáknak olyan hangfelvételeket játszottak le, amelyeken számukra ismerős és ismeretlen hangokat hallhattak, majd a szakemberek figyelték, hogy az állatok milyen reakciót fognak követni. Olyan tényezőket értékeltek, mint a reakció látenciája, az, hogy az mennyi ideig tartott, és mennyire volt intenzív. A kutatók azt feltételezték, hogy a macskák aktívabban reagálnak az ismerős hangokra.

Minden állatnak egy nagyon ismerős, egy nagyon ismeretlen és egy nagyon ismeretlen személy által elmondott azonos mondat felvételét adták. A legkifejezettebb volt az állatok reakciója arra, ha az egyik velük dolgozó állatkerti alkalmazott hangját hallották szinte állandóan. Aktívan reagáltak, függetlenül attól, hogy az állat nevét mondták-e vagy sem.

Oldalak: 1 2

Megjegyezzük, hogy a tudósok tavaly júniusban tették felfedezésüket, amikor az indiai Karnataka államban megfigyelték a farkatlan kétéltűek lakóit. Konkrétan egy út menti tóban találtak 40 példány csomós békát, amelyek közül az egyik azzal hívta fel magára a figyelmüket, hogy egy bizonyos fehér kinövéssel rendelkezett, amelynek eredete ismeretlen volt.

A tudósok a szerkezetet közelebbről megvizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy az egy bazídiumos gomba teste, amely közvetlenül a béka testéből hajtott ki. A példányról készült fényképeket később elemző mikológusok a gombát a Mycena nemzetséghez sorolták, amely jellemzően korhadó fákon nő, mivel szaprotróf.

Oldalak: 1 2